Műholdas vétel alapjai: parabola, LNB, DiSEqC és a beállítás iránya

Egy geostacionárius műsorszóró műhold nagyjából 36 ezer kilométer magasan kering az Egyenlítő fölött, és mivel pontosan a Föld forgásának ütemében halad, a földről nézve egy helyben áll. Ez a parabolás vétel egész alapja. Az antennát egyszer kell jól beállítani, utána nem kell követnie semmit. A „jól” itt fokra pontosat jelent, és ezen a ponton csúszik el a legtöbb házi szerelés.

A lánc: tükör, fej, kábel, vevő

A parabola maga csak egy gondosan formázott tükör, amely a gyenge műholdas jelet egyetlen pontba gyűjti. Minél nagyobb az átmérője, annál több jelet gyűjt össze, és annál jobban bírja a sűrű esőt vagy a hóréteget. A ma elterjedt antennák többsége ofszet kialakítású: a fókuszpont nem a tányér közepe előtt van, hanem alatta, ezért a fej nem takarja ki a tükröt. Emiatt egy ofszet parabola laposabb szögben, „függőlegesebben” áll, mint ahová valójában néz. Ezt beállításkor tudni kell.

Az LNB (Low Noise Block) a fókuszpontban ülő fej. A nagyjából 10,7–12,75 GHz-es Ku-sávban érkező jelet felerősíti, és egy kábelen továbbítható, alacsonyabb középfrekvenciára keveri le. Az úgynevezett univerzális LNB a gyártói adatlapok szerint két helyi oszcillátorral dolgozik. Az alsó sávot (10,7–11,7 GHz) 9,75 GHz-es, a felsőt (11,7–12,75 GHz) 10,6 GHz-es oszcillátorral keveri le, így a kimenet nagyjából 950–2150 MHz közé esik.

Azt, hogy az LNB éppen melyik sávot és melyik polarizációt adja ki, a vevő a koaxkábelen át vezérli:

• a tápfeszültség választja a polarizációt: az alacsonyabb (jellemzően 13 V körüli) a függőlegest, a magasabb (jellemzően 18 V körüli) a vízszintest;
• egy ráültetett 22 kHz-es jel választja a felső sávot; ha nincs jel, az alsó sáv jön.

Ezért kell egy egyszerű vevőnek egyetlen kábel, és ezért kell minden további vevőnek saját kábel, vagy ikres, négyes kimenetű LNB, illetve multiswitch, ha egy háztartásban több készülék nézne egyszerre különböző adást.

DiSEqC: amikor egy kábelen több fej lóg

A DiSEqC (Digital Satellite Equipment Control) az Eutelsat által kidolgozott vezérlőprotokoll, amely a 22 kHz-es jelet kódolt parancsokra használja. Ezzel a vevő meg tudja mondani egy kapcsolónak, hogy a két vagy négy rákötött LNB közül melyiket kapcsolja a kábelre. Így lehet egy tányérral két szomszédos műholdpozíciót is venni (ehhez két fej kell a tányéron), vagy több tányért egy vevőre kötni. A protokoll későbbi változatai motoros antennaforgatót is vezérelnek.

Hétköznapi tanács: ha DiSEqC-kapcsolót használ, a vevő menüjében minden műholdhoz meg kell adni, a kapcsoló melyik bemenetén érkezik. Ha két műhold „összecserélődik”, szinte mindig ez a beállítás hibás.

Merre nézzen a tányér

Magyarországról nézve a műholdak déli irányban, a horizont fölött nagyjából 31–37 fokos magasságban látszanak. A pontos irány két számból áll:

• azimut: a vízszintes irány, a földrajzi északtól az óramutató járása szerint mérve;
• eleváció: a horizont fölötti emelkedési szög.

Mindkettő a lakóhely földrajzi helyzetéből és a műhold pozíciójából egyszerű gömbi geometriával kiszámolható. Az alábbi értékeket mi magunk számoltuk ki a geostacionárius pálya ismert sugarával, tájékoztató jelleggel, kerekítve. A közszolgálati jegyzék szerint a magyar közszolgálati csatornák műholdas terjesztése a 9° keleti pozícióról (Eutelsat 9B) történik, ezért ezt az oszlopot tettük előre. A másik kettő két gyakori európai műsorszóró pozíció.

Két gyakorlati megjegyzés. Az iránytű a mágneses északot mutatja, nem a földrajzit. A kettő Magyarországon néhány fokkal eltér, ami egy parabolánál már számít, ezért az iránytűs értéket pontosítani kell. Az ofszet tányér dőlésszöge pedig nem egyezik az elevációval: a gyártó által megadott ofszetszöget le kell vonni belőle, ezért a tányér meredekebben áll, mint amire a táblázatból számítana. A végső finomhangolást mindig a vevő jelminőség-kijelzője alapján, apró lépésekben érdemes elvégezni, előbb vízszintesen, aztán függőlegesen.

A tányér előtt szabad kilátás kell dél felé, fák, szomszéd ház és erkélykorlát nélkül. Egy lombos fa, amely télen még nem zavart, nyáron elviheti a jelet.

DVB-S és DVB-S2: mit változtatott a második generáció

A műholdas digitális tévé első szabványa, a DVB-S QPSK modulációt használt. Utódja, a DVB-S2 (ETSI EN 302 307) a DVB Project leírása szerint hatékonyabb, LDPC és BCH kódokra épülő hibajavítást és magasabb rendű modulációkat vezetett be (QPSK mellett 8PSK, 16APSK és 32APSK). Az eredmény ugyanazon a transzponderen, ugyanakkora adóteljesítménnyel nagyjából 30 százalékkal több átvihető adat. Ez a pontos beállítástól függ. A többletet a műsorszolgáltatók jellemzően HD-csatornákra fordítják. A későbbi kiegészítés, a DVB-S2X még magasabb rendű modulációkat is enged, de a DVB saját fehér könyve szerint ezek elsősorban professzionális alkalmazásokat céloznak.

A vevő oldaláról ez egyszerű: egy mai HD-műholdvevő vagy tévébe épített műholdtuner szinte mindig DVB-S2-képes, és a legtöbb ilyen készülék a régi DVB-S adást is fogja. A tömörítés azonban külön kérdés. Ha egy adás HEVC-vel érkezik, azt csak HEVC-dekódolásra képes vevő tudja megjeleníteni.

Szabadon fogható és kódolt adás

A műholdon egy csatorna lehet kódolatlan (szabadon fogható), vagy kódolt. Az utóbbihoz jogosult előfizetői kártya és hozzá illő vevő vagy CI+ modul kell. Az, hogy egy adott csatorna kódolt-e, a műsorszolgáltató és a jogtulajdonos döntése, nem technikai kérdés. Mi itt csak a technikát írjuk le, csomagokat nem hasonlítunk össze. Jogosulatlan dekódolási megoldásokról pedig semmilyen formában nem írunk.

Gyakori szerelési hibák

A legtöbb műholdas panasz nem a műholdból vagy a vevőből ered, hanem néhány visszatérő szerelési hibából:

• Rossz műholdra áll a tányér. A geostacionárius pályán néhány fokonként követik egymást a műholdak, ezért egy szomszédos pozícióra állított tányér is ad „valamilyen” jelet. A vevő műholdazonosítója vagy egy ismert transzponder adatai alapján érdemes ellenőrizni, jó helyre néz-e.
• Az LNB elforgatása. A fej saját tengelye körüli dőlése (skew) befolyásolja a két polarizáció szétválasztását. A pontos érték a lakóhelytől és a műholdtól függ.
• Beázó csatlakozó. A kültéri F-csatlakozóba jutó víz hetek alatt korrodálja az érintkezést. Ilyenkor lassan romló, időjárásfüggő vételt tapasztal. A vízzáró gumisapka vagy szigetelőszalag olcsó megelőzés.

Eső, hó, szél

Nagyon sűrű zápor idején a Ku-sávú jel rövid időre gyengülhet, ezt nevezik esőcsillapításnak. Egy kellően nagy és pontosan beállított tányér ezt jobban kibírja. A tányérra rakódó nedves hó is ronthat a vételen. A szél ellen pedig egy dolog véd: a stabil, rendesen lehorgonyzott tartó. Ha egy tányér egy vihar után „elment”, az ritkán az LNB hibája, sokkal inkább pár fokos elmozdulás.

Ha a műhold helyett inkább a földi adást mérlegeli, olvassa el a földfelszíni vételről szóló írásunkat. A rövidítéseket a Tévés szótárban gyűjtöttük össze.