A magyar televíziózás rövid története: a kísérleti adástól a digitális átállásig

1953 decemberében a Gyáli úti postakísérleti állomásról egy saját gyártású adó sugározta Magyarország első tévés próbaadásait. Mozgókép még nem volt rajtuk, csak állóképek. Hatvan évvel később, 2013 októberében kapcsolták le az utolsó analóg földi tévéadókat. A kettő között a magyar televíziózás története egyben műszaki történet is: adótornyok, színrendszerek, frekvenciák és szabványok története. Ezt az utat járjuk végig, elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában olvasható Magyarország a XX. században című kézikönyv televíziós fejezete alapján. A legutóbbi évtizedeknél hatósági dokumentumokra támaszkodunk.

Előzmények: döntés, próbaadás, torony

A Minisztertanács 1953. január 23-án járult hozzá a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához. A korabeli határidők a kézikönyv szerint irreálisan optimisták voltak. A próbaadások végül 1953. december 16-án kezdődtek, még állóképekkel. 1954. január 20-án a Széchenyi-hegyen helyeztek üzembe egy 100 wattos kísérleti adót. Közben az Orion gyár hozzálátott a hazai vevőkészülék fejlesztéséhez. 1956. május 1-jén már egy 1 kilowattos kísérleti adó működött, nagyjából 40 kilométeres vételi körzettel.

1957: rendszeres kísérleti adás

A kézikönyv kronológiája szerint 1957. február 23-án indult a szabadság-hegyi 1 kilowattos adóról a 50–90 kilométeres körzetben fogható rendszeres kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Sok közlés 1957. május 1-jét tekinti a magyar tévé születésnapjának. Ezen a napon közvetítették a Hősök teréről az ünnepi felvonulást, és ezt az adást már a nagyközönség is láthatta. A két dátum nem mond ellent egymásnak: az egyik a műszaki indulás, a másik az első, széles körben nézett közvetítés.

1958. március 1-jétől bevezették a havi 50 forintos kötelező előfizetési díjat. A tévé ettől kezdve nem csak műszaki, hanem háztartási tétel is lett.

Terjeszkedés: adóhálózat és előfizetők

Az előfizetők száma eleinte lassan nőtt: a kézikönyv szerint 1958 májusában 7190 volt. Ugyanabban a hónapban magyar javaslatra megalakult az Intervízió nevű műsorcsere-szervezet Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK részvételével. Ez volt a kelet-európai televíziók közös műsorcseréjének kerete.

A növekedés igazi motorja az adóhálózat lett. Egy budapesti adó csak a főváros környékét látta el, az ország többi részéhez vidéki tornyok kellettek. 1960. február 20-án felavatták a 218 méter magas szentesi adót, 1960. augusztus 20-án megkezdte próbaadásait a kékesi torony, 1962. augusztus 20-án pedig a kab-hegyi adó. Az előfizetők száma 1960. június 30-án már 78 681 volt. A hatvanas évek innentől az átjátszóállomások sűrítéséről szóltak, hogy a dombok és völgyek mögé is eljusson a kép. Az 1964-es tokiói olimpia képei a kézikönyv szerint részben repülőgépen, részben, először, a Telstar műholdon keresztül jutottak el a magyar nézőkhöz. 1967-ben ünnepelték az egymilliomodik előfizetőt. 1970 augusztusára az előfizetők száma elérte az 1,7 milliót, vagyis átlagosan minden második családnak volt tévéje.

Közben megjelent a nézőkutatás is. 1969. január 1-jén megalakult a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja, azzal a céllal, hogy felmérje a közönség véleményét és összetételét. Ez a mai műszeres nézettségmérés távoli előzménye.

Színes kép és második csatorna

A magyar tévé első színes adását 1969. április 5-én sugározták. Ez még kivétel volt, a műsor túlnyomó része évekig fekete-fehér maradt. 1970-ben volt látható az első színes helyszíni közvetítés. A második műsor kísérleti adásai 1971-ben indultak, heti két-három alkalommal, részben már színesben. 1972-től a 2. program állandó jelleggel, heti négy napon sugárzott.

1974-ben a Magyar Rádió és a Magyar Televízió különvált. 1980-tól a Híradó és A Hét valamennyi adása színesben jelentkezett. Közben a kép mellé szöveg is került: az 1980-as évek elején folytak a teletext próbaadásai, és az MTI szerkesztésében elindult a Képújság.

A műhold is ekkor kezdett számítani. Az 1977-es nemzetközi távközlési világértekezleten Magyarország a kézikönyv szerint öt műholdas tévécsatornát kapott. A tévé ekkorra tömegmédium lett: 1980-ban 2 765 000 előfizetőt tartottak nyilván. Az évtized végére a hazai előfizetők 17 százaléka már külföldi műholdas adásokat is tudott nézni. Így a műholdas vétel, amelyről külön írásunk szól, jóval a rendszerváltás előtt megjelent a magyar háztartásokban.

A rendszerváltás után: PAL, médiatörvény, kereskedelmi tévé

A kilencvenes évek első fele műszakilag is átállást hozott. A kézikönyv szerint az MTV 2. csatornája 1994. december 22-től sugárzott PAL-rendszerben, a teljes átállás 1995. január 2-án történt meg. Az 1. csatorna 1996. január 1-jétől követte a nyugati szabványt.

1996. február 1-jén lépett hatályba az 1996. évi I. törvény, az úgynevezett médiatörvény. Ez teremtette meg az országos kereskedelmi televíziózás jogi kereteit. A pályázatot a kézikönyv szerint végül csak 1997 januárjában írták ki. Az országos földi frekvenciákon 1997 októberétől két kereskedelmi csatorna kezdhette meg a sugárzást, a TV2 október 4-én, az RTL Klub néhány nappal később. A két csatorna az addig az MTV 2. által használt, illetve egy harmadik országos frekvenciakészleten indult. A közszolgálati második program ezután a kézikönyv szerint földi úton nem, csak műholdas vagy úgynevezett AM-mikro vevőberendezéssel volt fogható.

A digitális korszak

A földfelszíni digitális műsorszórás nyilvános szolgáltatása, a MinDig TV a DVB Project nyilvántartása szerint 2008. december 1-jén indult, MPEG-4 tömörítéssel, induláskor a lakosság nagyjából 60 százalékát lefedve. Öt évvel később jött az analóg korszak vége. Az 5/2013. (III. 11.) NMHH rendelet alapján az analóg földi adásokat két ütemben, 2013. július 31-én és 2013. október 31-én kapcsolták le.

A következő nagy lépés 2020-ban jött. Az NMHH-val kötött új, 2020. szeptember 6-tól 12 évre szóló szerződés két DVB-T és három DVB-T2 HEVC hálózatot írt elő, a 700 MHz-es sávot pedig a mobilszolgáltatás kapta meg. A szabadon fogható közszolgálati csatornák a hatályos közszolgálati jegyzék szerint ma is DVB-T platformon, HD-minőségben érhetők el. A részleteket a földfelszíni vételről szóló írásunkban bontjuk ki.

Mit tanít ez a történet a mai nézőnek?

Leginkább azt, hogy a tévé műszaki alapja nagyjából évtizedenként átrendeződik. Fekete-fehérről színesre, egyik színrendszerről a másikra, analógról digitálisra, egyik tömörítési szabványról a következőre. Minden ilyen váltásnál ugyanaz a kérdés merült fel: mit kezd vele a meglévő készülék? A válasz a hetvenes években és 2013-ban is ugyanaz volt: attól függ, mit tud a vevő. Ezért érdemes ma is megnézni, milyen szabványokat ismer a tévé tunere. Ehhez nyújt segítséget a tévék specifikációiról szóló értelmezőnk.

A régi évszámok a kézikönyv kronológiájából valók. Ahol a források eltérnek, például a kereskedelmi csatornák pontos indulási napjánál, ott a kevésbé vitatható, tágabb időpontot adtuk meg.