Ugrás a tartalomra

Független magyarázó oldal a tévévételről és a tévétechnikárólTévévétel és tévétechnika · nem műsorújság, nem szolgáltató

A tévékép útja a nappaliig

Aki érti, milyen úton jut el a kép az adótoronytól vagy a műholdtól a nappaliig, az jobban választ antennát, szolgáltatást és tévét is.

TVinfofüggetlen magyarázó oldal a tévévételről és a tévétechnikáról

Legújabb a Kalauzban

A Kalauz további írásai

Hosszabb magyarázatok a vételről, a képernyőről, a mérésről és a múltról. Mind a 6 írás egy helyen

  1. DVB-C · IP · OTT

    Kábel, IPTV vagy streaming: mi a technikai különbség?

    A DVB-C kábeltévé, a szolgáltatói IPTV és az interneten érkező OTT-szolgáltatások ugyanarra a képernyőre jutnak, de egészen másképp. Mi kell hozzájuk otthon, és mitől akad a kép?

    6 perc olvasás

  2. DVB-S2 · LNB

    Műholdas vétel alapjai: parabola, LNB, DiSEqC és a beállítás iránya

    Hogyan működik a parabola és az LNB, mire való a DiSEqC, merre kell fordítani az antennát Magyarországról, és mit hozott a DVB-S2 – szolgáltatói csomagok nélkül.

    6 perc olvasás

  3. UHD · HDR · HDMI

    4K, HDR, 120 Hz: mit jelentenek a tévék specifikációi?

    Felbontás, HDR10, HLG és Dolby Vision, frissítési frekvencia, HDMI 2.1 és a beépített tuner típusa – vásárlás előtti értelmező a specifikációs táblázathoz, termékajánlás nélkül.

    5 perc olvasás

  4. AMR · rating · share

    Hogyan mérik a nézettséget Magyarországon?

    Műszerrel felszerelt háztartási panel, hangalapú csatornafelismerés, súlyozás: így készülnek a hazai nézettségi adatok, és ezt jelenti az AMR, a rating és a share, élő és időeltolásos nézésnél.

    6 perc olvasás

  5. 1953–2013

    A magyar televíziózás rövid története: a kísérleti adástól a digitális átállásig

    Állóképes próbaadás 1953-ban, heti kétnapos kísérleti adás 1957-ben, első színes közvetítés 1969-ben, kereskedelmi csatornák 1997-ben, analóg lekapcsolás 2013-ban – a magyar tévé műszaki története évszámokkal.

    5 perc olvasás

Kézikönyv

Tévés szótár: a televíziós vétel és technika rövidítései

DVB-T2, HEVC, MUX, CI+, LNB, DiSEqC, EPG, OTT, HDR10, HLG, HDMI ARC és eARC, rating, share és a többi: a tévévétel és a tévétechnika leggyakoribb kifejezései egy-két mondatban.

Fellapozom a szótárt
  • DVB-T2
  • HEVC
  • MUX
  • CI+
  • LNB
  • DiSEqC
  • EPG
  • OTT
  • HDR10
  • HLG
  • eARC
  • share

Nem műsorújság, nem szolgáltató

A magyar tévés tartalmak nagy része vagy azt mondja meg, mi megy ma este, vagy azt, melyik csomagot érdemes megvenni. A TVinfo egyiket sem teszi. Mi azt magyarázzuk el, ami akkor is igaz marad, amikor a műsor és az akciós ár már rég változott: honnan érkezik a kép, milyen eszköz kell hozzá, és mit jelentenek a technikai rövidítések.

Ez az oldal annak szól, aki:

  • antennát, parabolát, kábelt vagy IPTV-t mérlegel, és előbb érteni szeretné a különbséget, mielőtt bárkivel szerződést köt;
  • új tévét venne, és nem akar a specifikációs táblázat betűszavai miatt többet fizetni olyasmiért, amit sosem fog használni;
  • egyszerűen kíváncsi arra, hogyan jut el a kép az adótoronytól vagy a műholdtól a nappaliig, és honnan jönnek a nézettségi számok.

Hogyan dolgozunk

A dátumokat, számokat és szabványneveket hatósági, szabványügyi vagy levéltári forrásból vesszük: az NMHH dokumentumaiból, a DVB Project és az ITU anyagaiból, a HDMI szabványgazdájának közléseiből. Ahol a helyes válasz az, hogy „attól függ”, ott megírjuk, mitől: a lakóhelytől, az épülettől, az antenna irányától, a készülék tudásától.

Szolgáltatók csomagjait és árait nem hasonlítjuk össze, konkrét tévét vagy beltéri egységet nem ajánlunk, és semmilyen jogosulatlan tartalomeléréshez nem adunk segítséget. Egyetlen csatorna, szolgáltató, hatóság vagy mérőcég nevében sem beszélünk.

Ha csak egy betűszó jelentésére kíváncsi, kezdje a Tévés szótárral; ha az egész képet keresi, a Kalauz írásaival.